a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Dunakanyar, a Börzsöny, valamint a Gerecse legszebb, általunk bejárt tájai...

2013. augusztus 22., csütörtök

Kirándulás Héregről a Gerecse csúcsára

A Gerecse hegység 633 m magas Gerecse csúcsa a távolból, tetején az adótoronnyal

Óbudát elhagyva Piliscsaba, Tinnye, Máriahalom, Úny, Bajna, Héreg útvonalon mentünk a Gerecse felé, mely a Pilistől nyugatra fekvő röghegység. Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő település. A falu szélén, a temetőnél parkoltunk. Innen a piros vonal jelzésen indultunk, először a Kis-Gerecsén és környékén volt kevéske kilátás, majd nem sokkal később balra fordultunk a kék háromszög jelzésre, mely felvitt a hegység legmagasabb pontjára, a 633 m magas tetőre, melynek neve szintén Gerecse. Bár az jelzett turistaút sorompóval le volt zárva, és a felirata szerint csak engedéllyel lehet továbbhaladni, mi ettől függetlenül mentünk tovább rajta. A tetőn elhaladtunk az adótorony mellett, kb. 630 m magasságban. Innen tovább haladtunk az állítólagos kilátóig, melyen az olvasható hogy felmenni tilos és életveszélyes. Ez még nem is tartott volna vissza minket, de ránézésre nem volt túl bizalomgerjesztő a feljárója. Pedig onnan biztosan lett volna kilátás, mert az egész utunk során sok nem adódott. Innen  mentünk tovább, míg balra kanyarodva elértük a kék vonal jelzést, ahol egy darabig a kék és zöld jelzés együtt haladt, végül csak a zöldön haladtunk. A lefelé vezető út két szakaszon elég jól lejtett és kissé csúszós is volt. Szerencsénkre a temetőnél jutottunk ki a jelzés végén. Az egész út távolságban 13,7 km, szintben pedig 414 m volt.
Hazafelé Gyermely felé jöttünk.

A felvételek 2013. augusztus 19-én készültek.


Héreg - a katolikus templom a falu központjában

Héregen egy kis időre megálltunk a település központjában a templomnál, illetve az I. világháborús emlékműnél.

A templom kicsit távolabbról


I. világháborús emlékmű a templom előttt

A templom bejárata feletti dombormű

A templombelső

1848-as és 1945-ös emlékmű


Túránk a 633 m magas Gerecse tetejére

Utunk eleje - a parkolóból 219 m magasról indultunk


A Kis-Gerecse 497 m magas teteje. Kilátás nem volt sok.

Kilátás a Kis-Gerecséről a Nagy-Gerecse csúcsára, az adótoronnyal

Csíkos pajzspoloska

A piros jelzést elhagyva itt kanyarodtunk rá a kék háromszögre. Az út tele volt szeder bokrokkal,
 melyekről jól belakmároztunk.

Még voltak rajtuk virágok is....

...de piros és ízletes érett termések is

Az adótorony mellett saját mérésünk szerint kb. 626 magasan jártunk

A torony teteje

Egy érdekesre nőtt fa

A kilátótorony, mely kívülről elég jól nézett ki....

...de belülről már nem annyira

Így hát nem mentünk fel

A toronytól nem messze számunkra érdekes törzsű fák álltak...

.....melyek mellett látszott némi kilátás....

....de a párás idő miatt nem sok

A fák közelebbről


Aztán tovább lefelé érdekes sziklák, sziklatömbök szegélyezték az utat








Itt egy erősen meredek útszakasz következett

Ennél a fánál kell balra kanyarodni, utána a kék és a zöld vonal jelzés
együtt halad egy darabig.

Kicsit később ilyen szép "kőerdő - kőtenger" mellett haladtunk el




Még mindig csak 450 m-re ereszkedtünk le



Továbbra is a "szétszóródott" kövek között haladtunk




Ezen a meredek hegyoldalon kellett még leereszkednünk, aztán egy ligetes erdő
következett, és kb. fél óra múlva a parkolóban voltunk.


Néhány felvétel hazafelé, az autóból fényképezve

Az augusztus 20-ra fellobogózott Gyermely főutcája

A község zászlaja

Szomor település határában

Már jól látszik Szomor

Szomor főutcája

Máriahalom, a Szőlőhegy pincesora


Egy kis kápolna, Máriahalom határában, mielőtt elhagynánk a települést

Közeledünk Piliscsaba felé

Piliscsaba katolikus temploma, előtte az I. háborús emlékmű


2 megjegyzés:

  1. Nagyon szép képeket készítettetek! Ilyenkor én is Veletek kirándulok, habár a Gerecse D-i részén, Süttő és Tardos bánya környékén volt a szakdolgozati területem.Tardos bányán és Lábatlannál a Tölgyháti kőfejtőben bányásszák a híres Júra korú un. piszkei vörösmárványt. Azért hívják így mert nagyon finomszemcsés tömör, jól megmunkálható jól polírozható mészkő.Vörös színét a vas oxidtól kapta, mert a mészkő jól szellőzött oxigén dús vízben ülepedett le.Jellegzetes szerkezetét mintázatát onnan kapta, hogy a hullámverés hullám mozgás a laza üledéket mozgatta, felkavarta.Az üledékben gyakran előfordulnak az ammonitesek a Júra legjellemzőbb ősmaradványa. Ezek csigákhoz hasonló kisebb, nagyobb feltekeredett un.Lábasfejű, fenéklakók voltak a mai nautiluszok ősei.Nagyon szép mintázatot adnak tömegével előfordulnak a mészkőben.Jól tenunmányozhatók a metró Deák téri állomásánál, továbbá számtalan helyen, pl. Krakkóban a királyi vár síremlékei, Esztergomban a Bakócz kápolna, Mátyás király visegrádi palotájának híres díszkútjai, fellelhető Pesten, Pécsett, Pozsonyban,Sopronban...Révfülöpön az állomás épület padlózata,,, esztergomi Bazilika lépcsője, Rudas fürdő bejárata, Gödöllői kastély bejárata Tihanyi motel,..Szóval szép és kedvelt építő kő.Üdv. Judit

    VálaszTörlés
  2. Köszönjük Judit a részletes leírást!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...