a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Dunakanyar, a Börzsöny, valamint a Gerecse legszebb, általunk bejárt tájai...

2017. január 13., péntek

Az Óbudai Fő tér és környéke


A Fő tér és környéke régi óbudai hangulatot áraszt, több műemlékkel. Sokszor tartanak itt rendezvényeket, télen Adventi vásárt, korcsolyapályával, nyáron zenés esteket, de az év többi szakában is helyet ad különböző kulturális eseményeknek. Olykor-olykor mi is elsétálunk ide.
Ezek a képek két szép napsütéses, átlagos októberi napon készültek. 
Akinek elnyerte tetszését, sétáljon el velünk a Városháza és a Zichy kastély környékére...

A felvételek 2012. októberében készültek.


Bal oldalt a városháza épülte, mely 1906. óta áll, mellette az egykor Gebhardt-ház, mely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak ad helyet




Közelebbi részletek a Városházáról...






A Városháza oldalnézetből




A tér közepén álló kis épület egykor gázátadó állomásként működött, melyben a gyárból
érkező gáz nyomását a további elosztáshoz szükséges mértékűre csökkentették.

Az egykor Gebhardt-ház, melyben a könyvtáron kívül étterem is működik


A könyvtár bejárati kapuja

A kapun belül...



Újra a téren, jobb oldalt a Zichy kastély...

Ha középen, az épületek között teszünk pár lépést, a Fő tér és a Laktanya utca sarkán meglátjuk az "esernyős lányokat", az 1986. óta itt álló Várakozók című szoborcsoportot, mely Varga Imre alkotása.

Varga Imre az esőben álldogáló párizsi utcalányokat látva kapott ihletett, majd szőtte tovább a gondolatot az óbudai Krúdy Gyulához, aki gyakran írt a kiszolgáltatott nőkről.







Tovább a szoborcsoporttól balra, a Laktanya utca....



A Zichy kastély...

A barokk stílusú kastélyt Jäger János Henrik 1746. és 1752. között építette.
És most nézzünk be a kastély udvarába is.....

A Zichy kastély udvara...




Tovább a kastély mentén...


A kastély sarka

Itt található a Kassák Múzeum

Innen induljunk visszafelé...


Itt áll a Szentháromság-szobor

Az 1738-39. évi pestisjárvány Óbuda lakosságának közel felét elpusztította.
Az áldozatok emlékére 1740-re készült el a Szentháromság-szobor, Segetha Tamás bíró
 és gróf Zichy Péterné támogatásából és a helyi lakosság adományaiból.

A szobrot az Árpád-híd lehajtójának építése miatt 1950-ben (egyes források szerint
1956-ban) lebontották, darabjait a Kiscelli Múzeumban helyezték el. Felújítása 2000-re
készült el, és a régi helyének közelében állították fel.




Az Óbudai Gimnázium épülete

Emléktábla a gimnázium falán

Visszafelé a térre - a kastéllyal szemben áll a Sipos Halászkert

A tér másik felén található épületben tekinthető meg a Kun Zsigmond Néprajzi Gyűjtemény, mely az Óbudai Múzeum igazgatása alatt működik.

A XVIII. századi barokk épület ad otthont a gazdag emlékegyüttesnek, mely Kun Zsigmondnak és feleségének Szabó Erzsébetnek köszönhető.

Tábla az épület falán

Az előbbi épület közelében , a Fő tér és a Harrer Pál utca sarkán áll  Parrer Pál szobra, melyet 2010-ben avattak fel

Harrer Pál Óbuda (mint önálló város) első és egyben utolsó polgármestere volt, 1872-től 1873-ig, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének időpontjáig.

A szobrot Kutas László szobrászművész készítette


A tábla felirata: HARRER PÁL (1829-1914) Óbuda első polgármestere
Egész életében Óbudáért dolgozott: 1848-tól Óbuda városának írnoka. majd 1850-től jegyzője. 1872-1873 között Óbuda első polgármestere. Kezdeményezője Pest, Buda és Óbuda egyesítésének, így Budapest létrejöttében tevékenyen részt vállalt.
A köztéri alkotást Harrer Pál emlékére, születésének 180. évfordulója alkalmából állíttatta Budapest Főváros Önkormányzata és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a képzőművészeti lektorátus támogatásával.

Ha elhagyjuk a fő teret, láthatjuk a sarkon álló épületet, melyben Ugray György szobrászművész élt és alkotott

Emléktábla a ház falán...

...és díszes ablakai




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése