a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Dunakanyar, a Börzsöny, valamint a Gerecse legszebb, általunk bejárt tájai...

2012. március 7., szerda

Kirándulások Pesthidegkúton - a Kálvária-hegy, Máriaremete, a Remete-szurdok és a Remete-hegy


2012. márciusának első hétvégéjén szép kirándulásokat tettünk a közeli Budai-hegyekben. Szombaton a Pesthidegkút határában lévő Kálvária-hegyre mentünk fel, ahonnan szép kilátás nyílik Solymár felé. Vasárnap a - szintén Pesthidegkúthoz tartozó - máriaremetei kegytemplomot és az azt körülölelő parkot néztük meg, majd egy jót kirándultunk a Remete-szurdokban, és felkapaszkodtunk a felette magasodó Remete-hegyre, ahol több barlang és kőfülke is található. Sajnos a táj még nagyon szürkés barna volt, és a ragyogó napsütés ellenére is novemberi hangulatot árasztott. Csak a sok, szépen nyíló hóvirág jelezte, hogy nem sokára itt a tavasz!

A felvételek 2012. március 3-án és 4-én készültek.


A Kálvária-hegy

A Pesthidegkút határában lévő 384 m magas Kálvária-hegy tetején álló kálvária keresztjei


Kilátás a keresztek mellől Solymár felé

A keresztek



Panoráma a közeli Solymár és a távolabbi Pilisszántó felé (kinagyítva szép nagy a kép)

Egerészölyv köröz a kálvária felett

Kilátás a Kevélyek felé

Egy harkály "munka" közben, jobb fotót sajnos nem sikerült róla készíteni, messze volt

A kálvária VII. állomása ...

...és a dombormű közelebbről (Jézus másodszor esik el a kereszttel)


A máriaremetei kegytemplom és parkja

A templom nevezetessége az 1763-ban idekerült szentkép, ami egy svájci csodatévő Mária szobrot ábrázol. A képet a német Thalwieser Katalin hozta magával Pesthidegkútra, melyet kezdetben egy körisfára akasztották fel az erdőben. Terstyánszky Ignác földbirtokos először fakápolnát építtetett a kép fölé, amely 1805-ig állt. Amikor egy budai asszony állítólag visszanyerte szeme világát a kegyképnél, nagyobb számú zarándok kezdte látogatni e szent helyet. 1828-ban kőkápolna épült, melyet már Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek.
Séllyei Nagy Ignác székesfehérvári püspök (1777 – 1789) rendeletére a kegyképet a hidegkúti plébániatemplomba vitték és ott a szent Kereszt oltáron őrizték. 1829-ben került vissza az újonnan épült kőkápolnába. 1875-ben alakult meg a Mária remete Kápolna Egylet, mely célul tűzte ki, hogy megépítik a kegytemplomot. Ezt 1899. október 1-én szentelte fel Steiner Fülöp székesfehérvári megyéspüspök.
1991-ben II. János Pál pápa a "basilica minor" címet adományozta a kegytemplomnak.

A Máriaremetén 2003-ban tartott Szent Korona szertartás idején készített Szent Korona Domb a kegytemplom kertjében

A Hármas halmot jelképező kőtömb az emléktáblával

Az emléktábla

A kopjafa Torockó ajándéka

A magyar Szent Korona csonkaországi és elcsatolt területeiről egybegyűjtött földből halom emelkedik bánffyhunyadi, erdőcsanádi, kolozsvári, királyhágói, ungvári földből, valamint fiumei várfalkőből és tengervízből

A máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika

Szent Imre herceg szobra a templom bal oldalán

Dombormű a bejárat felett - Magyarok Nagyasszonya

Szent László király szobra a templom jobb oldalán

A kegytemplom homlokzat felőli oldala

A templom és az azt körülvevő park egy részlete

A kegytemplom előtti szabadtéri oltár, 1959-ben épült a Mária év alkalmából

A Mária szobrot Péter Théas püspök adományozta

A szobor közelebbről

Az 1938-ban Szent István emlékére emelt szoborcsoport a templomkertben

A szobor felirata az elülső oldalán

A szobor felirata a hátsó oldalán

A templom oldalnézetből

A hálából adományozott táblák sokasága a templom külső falán

A templom belseje

Az egyik a sok szép üvegablak közül

A szószék

A bal oldali mellékoltár

A jobb oldali mellékoltár

Pieta

A főoltár a kegyképpel

A kegykép közelről

Az oltár kicsit távolabbról

Az orgona Ferencz József császár és Erzsébet királyné adományaként került a templomba


A Remete-szurdok és a Remete-hegy

Budapest határában Pesthidegkúton, az Ördögárok út kanyarulatától juthatunk el a Remete-szurdokba. Ebben folyik az Ördög-árok nevű patak, mely egészen a Dunáig folyik - nagyobb részben már fedetten. A szurdokban több érdekes sziklaképződmény és barlang is található. Ilyen a Remete-barlang és a Remete-kőfülke. Az utóbbit nem könnyű megtalálni, mert e jelzett út alatti völgyben bújik meg, egy meredek úton lehet megközelíteni. A fülkéről a kép a szurdok déli oldaláról készült, ahonnan jobban látszik - bár az északi oldalon van ez is a barlanggal együtt. A barlangot könnyen meg lehet találni a szurdok mentén haladva, csak egy kis emelkedőn kell felmenni a bejáratig.

A szurdok

Még jeges volt a patak kevés vize

Sziklák a szurdok felett


A sétány a szurdokban

Háttérben a Remete-barlang

A Remete-barlang bejárata

A barlang teteje

A barlang bejárati terme

Egy egész "csokor" a szépen nyíló hóvirágokból


A barlangot rejtő sziklák

Újabb "hóvirágcsendélet" - egy fa tövében

Kicsit felkapaszkodtunk a barlang teteje feletti sziklákra, onnan a kilátás

A fenti képen a kilátás innen, erről a szikláról látszott

Egymást fényképeztük  :)

Ismét a szurdok

Kilátás a szurdok feletti Remete-hegyről, ahova felmásztunk


Panoráma Pesthidegkút felé a Remete-hegy tetejéről (kinagyítva szép nagy a kép)


Kis pihenő és gyönyörködés a tájban


Az egész hegytető és hegyoldal ilyen sziklás

Már lejöttünk a hegyről, hogy átkeljünk a szurdok másik oldalára

A Remete-kőfülke, amit nagyon kerestünk

Épp felette tartottuk a pihenőt, a kis fehér sziklán ültünk.
Fentről a kőfülke nem látszott.

És búcsúzóul egy közelebbi felvétel a kőfülkéről



7 megjegyzés:

  1. Nagyon köszönöm a szép fotokat es a "hóvirágcsendéletet"! Mi is sokat kirándultunk Máriaremetén.
    Udvözlettel :)
    Judit

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szép "munkát" végeztél, Katalin, fantasztikusan jól írod le ezeket a kirándulásokat, nem beszélve arról, hogy az ember kedvet kap hozzá! Köszönöm :)

    VálaszTörlés
  3. Judit, nagyon szívesen, mindig örülök, ha valakinek tetszenek a képeink. Nagyon szép környék Máriaremete.
    Vicuska, köszönöm. Mi sokat járunk kirándulni, nagyon szeretjük a természetet, sok régebbi fényképünk is van még, ezért is nyitottam ezt az oldalt.

    VálaszTörlés
  4. A Remetehegyi-kőfülke kialakulásáról egy pár szót írok:A Remetehehgy tetején lévő Hétlyuk- zsombolyból kell kiindulnunk, ez 7 függőleges kürtő, ami alul egymásba és egy közel vízszintes barlangba kapcsolódik.A Triász Dachsteini mészkőben hideg karszvizes oldódással alakult ki a vízszintes barlangjárat és amikor a hegy emelkedésével a vízszint lejjebb süllyedt a barlangrendszer a kiszáradás miatt pusztulni kezdett a kürtők beomlottak,részben eltömték a vízszintes részt. A méllyebb karsztvízszintben egy kis hidegvizes forrásbarlang alakult ki, a Máriaremetei- szurdokvölgy felett kb. 60 m-el.Bejárata egy vakkürtő oldalfalának beomlásával alakult ki.

    VálaszTörlés
  5. Judit, köszönjük a szakszerű geológiai leírásodat! Kerestük a Hétlyuk-zsombolyt is, de nem találtuk meg :(

    VálaszTörlés
  6. A kálvária felett nem sólyom, hanem egy egerészölyv köröz! Egy kicsit javitlak.

    VálaszTörlés