a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Dunakanyar, a Börzsöny, valamint a Gerecse legszebb, általunk bejárt tájai...

2013. december 6., péntek

Mészkőbánya Pilisjászfalunál


A székelyföldi Nagy-Somlyó és Kis-Somlyó hegyeket, illetve a köztük lévő nyerget valószínűleg sokkal többen ismerik, de itt nálunk a Pilisben is kereszteltek el két hegyet erre a névre.
Pilisjászfalu Budapest határától északra, a Pilis hegység lábánál, Pilist és a Budai-hegységet elválasztó völgyben, a Kenyérmezői-patak völgyében fekszik. Nagyon szép és érdekes kirándulás volt a Nagy-Somlyó bányájában sétálni, egyre feljebb és feljebb jutni a bánya lépcsőzetes szintjein, ahonnan messze el lehet látni.

Azóta jártunk itt 2005. nyarán is (itt tekinthető meg), amikor a már felállított stációkat is meg tudtuk nézni.

A felvételek 2010. novemberében készültek.

A két Somlyó-hegyen dachsteini mészkövet fejtettek. Ezt a mészfajtát mészégetésre, de útkövezésre is használják. A követ kezdetben a hegyek oldalában összegyűjtötték, később a kitüremkedéseket csákánnyal fejtették, vasrúddal feszítették, összetörték és lovas kocsival szállították. A kőfejtés modernebb változatában először fúrt lyukakkal lerobbantották a falat. A leomlott fal nagyobb darabjait, melyeket még nem lehetett nagykalapáccsal törni, ismét robbantották, úgy, hogy a szikla oldalára tapasztott és besározott robbanóanyag éles csattanással szétrepesztette a követ. A meszet kezdetben boksákban égették ki. A Kis-Somlyó aljában kettő a mai napig látható. 1934-ben az iparvágány mellett mészüzemet létesítettek. A Nagy-Somlyó bányáját az 1980-as években bezárták.
(idézet a geocaching.hu oldaláról)


Úton a bánya felé - távolban a Kétágú-hegy

A bánya Pilisjászfalu felől nézve....

...és kicsit közelebbről

Itt jól látszik a Kétágú-hegy jellegzetes alakja

Őszi csendélet


A bánya egykori bejárata

Kilátás Pilisjászfalura

A bánya belseje, még a "földszinten"



A kőzetek közelebbről






Még most is lehet érdekes ásványokat találni

Panoráma a bánya udvaráról




Már feljebb - mint egy kuglóf...


A bánya lépcsőzetes szintjei



Haladunk egyre feljebb....




Panoráma a bánya egyik magasabb pontjáról




A teljes panoráma (kattintással a panorámaképek is szép nagyok lesznek)



A két kereszt közül az egyik....

..és a másik



Sajnos a nap elég korán magára húzta a felhőpaplant

A Nagy-Somlyó 366 m magas teteje a barna fakereszttel




2013. november 24., vasárnap

Budakeszi - a Himnusz szobor és a Havas Boldogasszony templom


A Magyar Nemzeti Himnusz szobor Kölcsey és Erkel örök érvényű alkotásának állít emléket. Avatása 2006. május 7-én volt.
A csaknem 40 millió forintból készült alkotást V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas képzőművész készítette. A domborműszerűen kialakított szobron a Himnusz teljes szövege olvasható, ünnepnapokon pedig egy harangjáték a Himnusz dallamát is eljátssza.
A szoborkompozíció közepén egy istenalak látható, ezt veszi körül sugaras alakban a vers szövege. A 4 méter magas domborművet 21 harang egészíti ki, amelyek 9 méteres magasságban helyezkednek el. Ünnepnapokon a Himnusz szólal meg harangjátékkal, vasárnaponként délben pedig a déli harangszó.
A szobor Budapest és Budakeszi határán található, nem messze attól a háztól, ahol a Himnusz megzenésítője, Erkel Ferenc egykor a nyarakat töltötte Budakeszin.
A fenti idézet innen származik.

A felvételek 2010. május 1-én készültek.


A Magyar Nemzeti Himnusz szobor








A szobor hátsó oldala

Emléktábla a szobor mögött


A budakeszi Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt templom

A templom előnézetből

A templom tornya

A barokk templomot 1761-1766 között építették, de csak 1781-ben szentelték fel

Középkori templomromok a templomkertben